2016. november 15., kedd

Ígérem ezzel vége a történelemleckének ...

A dublini O´Connel utcai Főposta épülete is központi helyszín volt a Húsvéti felkelés eseményei során.



Délután Pearson itt olvasta fel a kiáltványt, melyben kihirdette az Ír Köztársaság függetlenségét és itt rendezkedett be az ideiglenes kormány is.
A kiáltvány kilátásba helyezte hogy az újonnan alakult ír állam Németország oldalán csatlakozna a világháborúba. Ez persze kimerítette a hazaárulás fogalmát....

A felkelők várták, hogy a lakosok csatlakozzanak, ám a köznép passzív volt. Az ír lakosság elítélte az erőszakos felkelést, ráadásul sokaknak a családja épp a németek ellen harcolt a fronton,  a köznép megelégedett volna a független ír önkormányzattal (Home Rule) is.

A brit hadsereg néhány nap alatt porig rombolta a fővárost és rengeteg áldozatot követelve megadásra kényszerítette Pearson kormányát.

A britek azonban nem elégedtek meg ennyivel és eléggé elvetették a sulykot:  több mint 3000 embert ítéltek el a felkelésben való bűnrészesség miatt. Ez már felháborította a közvéleményt és a kivégzett Pearsonékat, akiket addig hőzöngő meggondolatlan fanatikus őrülteknek tartottak, hirtelen mártírokként kezdték tisztelni. Később még Krisztussal is párhuzamba állították őket: hozzá hasonlóan életüket áldozták a közösségért, és épp Húsvétkor...

Személy szerint nekem ez a kiállítás még jobban tetszett mit a színházban látottak, igaz, innen nem sok képpel szolgálhatok, mert főként interaktív érintő képernyős kivetítők voltak, illetve egy teremben egy nagyon jól megcsinált kis rövidfilmet vetítettek amiben a forradalom eseményeit elevenítették meg. 

2016. október 22., szombat

Dublin: a Húsvéti felkelés (Easter Rising) 100-ik évfordulójára emlékül



Júliusban Dublinban jártunk egy konferencián, ha meg már ott voltunk és épp az ír történelem egyik legfontosabb évfordulóját írtuk, hát felfrissítettük az oskolában tanultakat (meg megtanultuk amit akkor lusták voltunk...) és megnéztünk magunknak pár kiállítást amit a Húsvéti Felkelés emlékére rendeztek. 

Ha még lennétek páran rajtunk kívül akiknek ugyanúgy csak halványan dereng valami erről akkor itt és most hevenyészett történelem órába kezdenék, hogy leporoljam az ide vonatkozó agytekervényeket:

A XIX. században több burgonyavész is végigsöpört az országon aminek következtében rengeteg ember maradt élelem nélkül. Egy részük még időben észbe kapott és kivándorolt Amerikába, Ausztráliába, mások pedig Angliától várták a segítséget. Ami jött is meg nem is, úgyhogy az elégedetlenség (és a halálozási statisztika) nőttön nőtt, az írek immár nem először érezték azt, hogy Anglia számára ők csak a "futottak még" kategóriában szerepelnek a lakossági statisztikákban. Mi sem egyszerűbb, gondolták, függetlenné kell válni az elnyomó angoloktól. Először csak saját parlamentet akartak, majd később teljes függetlenséget. Három fő párt alakult: a Nacionalisták, akik független ír nemzetet akartak, a Republikánusok, akik a Független ír köztársaságot akarták létrehozni, és ezekkel szemben az Unionisták, akik nem akartak függetlenedni Angliától, ők azt szerették volna ha minden marad a régiben. 
1905-ben megalakult a legangolellenesebb párt, a Sinn Féin. Érdekes megemlíteni, hogy az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés volt a példaképük ;-)

1916-ban végül elérkezettnek látták az időt (megy a második világháború, Anglia el van foglalva a németekkel), felkelést szerveztek az angolok ellen. Ők tudtak a felkelésről, el is csíptek a tengeren egy fegyverszállítmányt és azt hitték, hogy ezzel ellehetetlenítették az ír lázadókat. Tévedtek. 
Csak annyi történt, hogy Nagypéntekről végül hétfőre halasztották az akciót. Húsvét Hétfőn megszállták Dublin több fontos épületét, felolvasták a köztársasági kiáltványt és felhúzták az ír zászlót. 

Azonban elszámították magukat, Angliának voltak még tartalék erői, úgyhogy gyorsan leverte a felkelést és kivégeztette a vezetők többségét. A félig ír, félig spanyol, de hivatalosan amerikai állampolgár de Valera-t viszont amerikai volta miatt nem végezhették ki, ő pedig kitartott az angolok ellen, megszervezte az illegális ír kormányt, a parlament neve Dáil Érieann lett, ami mellesleg a mai ír parlament neve is. 1919. január 21-én üléseztek először. Na persze az angolok ezt nem nézték jó szemmel, letartóztatták a kormánytagokat. Erre válaszul alakult meg az Ír Köztársasági Hadsereg, az IRA (Irish Republican Army) és kezdetét vette a század végéig tartó vérontás...


1916- 2016  : 
100 éves évfordulóhoz érkeztek, ennek emlékére több, akkor stratégiailag fontos helyszínt kiállássá, múzeummá változtattak. 

Egyike ezeknek a színház épülete, erről teszek fel pár képet:





Markievicz grófnő


Kathleen Clarke medál és bross -
Kathleen 1916-ban vesztette el férjét és testvérét a harcokban.
1939-ben ő lett Dublin első női polgármestere


Molly O'Reilly amint felhúzza az ír lobogót

a színház alagsorában korabeli hangulatú utcákat rendeztek be


búvóhelyek, rejtekhelyek a falak mögött...

Kilmainhem Börtön, Dublin
- az elfogott forradalmárok a börtönfolyosón tették meg utolsó útjukat a börtön udvaráig,
ahol kivégezték őket


Falhoz állítva, golyósortűz végzett velük
Az utolsó halálra ítélt vezető James Connoly volt, aki már egyébként és haldoklott
Mivel nem tudott a saját lábán megállni, egy székhez kötözték  és úgy nyitottak rá tüzet
1916. május 12-én 

A város stratégiailag fontos pontjait titkos föld alatti alagútrendszer kötötte össze


A felkelés során használt jelképek, kitűzők

Ír önkéntesek

Dublini csapat

az Ír Reublikánusok kitűzői

                                                                                                                                                     

2016. október 18., kedd

Burgos



Burgos észak-Spanyolország egyik gyöngyszeme: leginkább az El Camino zarándokútról ismerik: katedrálisa egyike a legismertebbeknek az országban.


A gótikus katedrálist a XIII. században kezdték építeni, és mint az lenni szokott, olyan 500 évig el is szöszmötöltek vele. (Mondjuk figyelembe véve a katedrális méreteit, a korabeli technikát és belegondolva, hogy nekem egy 40 nm-es lakást fél évig tartott míg kicsit felújítottak... tulajdonképpen még igencsak gyorsan végeztek vele... :-) )

át az Arlanzón folyó hídján

Arco de Santa María


A gesztenyesütő néni szobra legalább annyira jelképévé vált a városnak mint a közeli katedrális. Mivel észak-Spanyolországban vagyunk, itt bizony olyan telek vannak mint otthon, hideggel, hóval és széllel, ahogy kell. Gyakorlatilag nemzeti eledel a gesztenye, amit papírtölcsérbe tekerve árultak-árulnak a hideg őszi napokon. November táján most is itt szokott állni a bódé, ami az illatos csemegét kínálja - sajnos nyáron nincs szezonja.

la Castañera szobor
nagyobb népszerűségnek örvend a turisták között mint a katedráis!

freskó a boltíven

A burgosi katdrális




















egy Leonardo képet is találtunk



képek a múltból

Az UNESCO 1984-ben érdemesnek tartotta a Világörökség cím elnyerésére.

nyári nyitvatartás
Nyitvatartási idők egész évre ide kattintva. Árak.

főtér a katedrális előtt
a Galíciából ismert üvegablakok itt is gyakoriak


A Camino vándorával
Azért nem kerültünk közelebbi kapcsolatba itt a padon,
mert a nyári hőségben "égő" lett volna....