2012. december 24., hétfő

2012. december 20., csütörtök

"Fiam, majd ha megkeresed a rávalót"


Biztos sok családban elhangzott már az ominózus mondat, (én legalábbis sokszor hallottam gyerekként) és bizony újabban én is egyre többet szajkózom kielégíthetetlen igényű gyermekeimnek. Mert hogy igényeik és ötlettáruk, hogy mi az ami nélkül egy mai gyereknek nem élet az élet, az kimeríthetetlen. A "nekem fiam fele tized ennyi játékom sem volt mégis felnőttem" klasszikuson túl a múltkor épp ezt vágtam a fejükhöz, mikor közölték, hogy "bezzeg ennek meg annak már egy csomó Monster high babája van" és adjak már pénzt, hogy ők is megvehessék a sorozat tucatnyi hiányzó darabját. Na ekkor hangzott el a számból, hogy "majd ha te keresed a pénzt akkor arra költöd amire akarod". 

Erre a csajoknak sem kellett több, eldöntötték, hogy vállalkozást alapítanak: készítettek egy kancsó limonádét, fogták a műanyag poharaikat (mert üveget nem engedtem) és kimentek a közeli parkba, hogy majd a limonádé eladásából megkeresik a babára valót. Bevallom kíváncsi voltam, (meg nem akartam, hogy baj legyen, nehogy valaki még túl komolyan vegye az illegális árusítást) és kimentem utánuk. Még véletlenül sem akartam letörni az önbizalmukat :-)

Mit mondjak, nem voltak szívbajosak. Aki csak arra járt mindenkit leszólítottak és kínálgatták a portékát :-) Édesek voltak, egyik mondta angolul, a másik spanyolul :-) És nem tántorították el őket az első kudarcok, csak szaladtak minden kutyát sétáltatóhoz, babakocsit tologatóhoz, boltba menőhöz, hogy kér-e egy kis limonádét. Eleinte igen borsos 5 Euros áron akarták adni (mert ugye három gyereknek három baba árát kell összeszedni), de gyorsan rájöttek, hogy a 'mindegy mennyit csak adjanak' módszer hatásosabb.  A végén már az arra járó kocsikat is lestoppolták. :-) Szerencsére mindenki nagyon kedves volt és mosolyogva állt a dologhoz, és én lepődtem meg a legjobban, hogy volt aki tényleg adott nekik pénzt. Kinek mennyi aprója volt, de több Eurot is adtak egy-egy pohár limonádéért, (aminek elfogyasztását aztán udvariasan visszautasították - érthető módon), így végül a lányok itták meg mindet. A pénzt a végén igazságosan elosztották, és bár a babára való nem jött össze, azért jól szórakoztak :-)

Én pedig mint családi krónikás megörökítem az utókornak, hogy ha a gyerek majd menő üzletasszonyként nyilatkozik az újságíróknak, akkor elmondhassa, hogy az első business-t 8 évesen indította és limonádéban utazott :-)

Parancsoljanak egy kis frissítő limonádét!

na számoljunk, mennyit kerestünk?

2012. december 19., szerda

Nekem 8


A Monster High babák mellett a mérges madarak is nagyon népszerűek mostanában, a szülinapjukra Angry Birds tortát kértek a csajok. Önkritikám az van, szóval beláttam, hogy tortakészítésben van még mit tanulnom, de feladni semmit sem szoktam, így ha a gyereknek madaras torta kell hát lesz madaras torta és kész. :-)

A neten keresgettem ötleteket, hogyan lehetne a legegyszerűbben megvalósítani, aztán ott találtam egy nekem igen tetszőt, sőt, tovább egyszerűsítve már én is megvalósíthatónak láttam. És biztos voltam benne, hogy a lányoknak is elnyeri a tetszését. Ráadásul végül a torta egyben az ajándékuk is lett, mivel a "feltéttel" utána még játszani is lehet.



Tulajdonképpen egy piskótát sütöttem, amit vaníliás krémmel töltöttem meg, majd minden krémrétegre egy réteg turmixolt málna került. Kívülről pedig zöldre színezett tejszínhabban vontam be. 
Az utolsó morzsáig elfogyott, úgyhogy azt hiszem finom volt :-)


a maradék krémet pedig poharakba töltöttem és eperrel díszítettem


Vettünk két Angry Birds társast és abból  állítottuk fel az építményt és a figurákat a torta tetejére. A lányok pedig szép sorban lecsúzlizták őket. (Nem, amúgy nem játszunk ám az étellel ... de ez különleges alkalom, nem igaz? )
Könnyű, a többi tortához képest gyorsan elkészíthető és tuti siker. :-)




kilövésre készen

céloz és ...

maximális pont :-)

(Volt a barátokkal is szülinapi buli, amit az utolsó pillanatban elmosott az eső így kutyafuttában áttettünk a BK-be, bár a gyerekeknek mindegy volt hogy hol, csak legyen. :-) A tortára dísznek playmobil figurákat vettünk (itt marcipánból nem lehet kapni), úgyhogy idén minden tortadísz egyben ajándék is volt.





Hihetetlen, 8 évesek lettek.


 

2012. december 18., kedd

Santa Pola


A vacak ősz ellenére azért voltak kellemes napjaink, így egy hétvégén, mikor volt egy plusz gyerekem átugrottunk Santa Pola-ba megnézni a 16. században épült várat és kicsit homokozni a parton. 
Legalább nem a ház körül tombolnak a kölkök :-)

Castillo-Fortaleza de Santa Pola   - főbejárat

belső udvar

Santa Pola címere

tengerparti sétány


"Az ember végül homokos, szomorú, vizes síkra ér"...

... és megtölti vidámsággal :-)




ilyen csudaszépeket találtunk



2012. december 16., vasárnap

Októberben ismét Guadalest-ben


Az ősz idén kifejezetten esős volt. Nem a szokásos égszakadás-földindulás típusú zuhék, amik ugyan brutálisak de egy-két hétnél eddig sosem tartottak tovább, hanem olyan esik-megáll-borús-szeles idő volt, egészen október közepétől november végéig. Az idő is jóval hűvösebb volt mint szokott, bár cserébe most decemberre visszatért a jó idő, 18-20 fok van , szélcsend és éjjel sem sokkal hidegebb. Annyira nem karácsonyi, de hóra itt úgysem számíthatok, akkor meg inkább a napfény mint az eső. 

Azért amikor kicsit jobbnak tűnt az idő, nekiindultunk. Október közepén a puente-n vendégünk is volt, úgyhogy mindenképpen szerettünk volna kimozdulni, végül ismét Guadalest mellett döntöttünk. Még a nyáron hoztunk Magyarországról kifejezetten magyar mintájú só-és borsszórókat a múzeum számára, ezeket most oda is ajándékoztuk, így reméljük majd ki is kerülnek a kiállított darabok közé. 
Volt hogy pólóra vetkőztünk, majd pulóverbe, később esőkabátba burkolóztunk, majd ismét vetkőztünk... de összességében jó nap volt, szeretem azt a helyet, szerintem nagyon hangulatos. Ha jobb idő lesz a tavat szeretnénk körbesétálni, de azt hiszem az már jövőre marad. 





fekete fellegek gyülekeznek

eső után köpönyeg-ben :-)

2012. december 11., kedd

Pepe névnapi tortaigénye - és egy kevéssé sikeres próbálkozás részemről


 Pepe névnapját még októberben ünnepeltük, de még csak most jutottam el odáig, hogy feltegyem a képeket. 
Nagy kedvence az angol reggeli, és bár black pudding-ot épp nem kaptam, de így is nagyon örült neki . 

 Tortának Sid-et és főként a nagyiját kérték. Nem értik, hogy az anyjuk se nem szobrász se nem cukrász...
Felteszem a képeket, de hangosan röhögni nem ér ;-)
Eredetileg mind a kettőt meg aakrtam csinálni, de a nagyi után úgy döntöttem, hogy feladom. Azért így is fél siker... hmmmmmmm


Azon kevés pillanatok egyike amikor nem szekálják egymást....
Amúgy ő Sid nagyija akart lenni... hát, legalább ők elhitték, hogy az :-)
De legalább finom volt. 

balkezes szemműtét fejjel lefelé...

2012. december 2., vasárnap

Az élet nagy kérdései - 10.



A csajoknak a suliban péntekenként helyesírás dolgozat van angolból. Minden hétre kapnak 10 szót és ezt kell diktálás után leírni. Itthon dolgozat előtt szoktunk gyakorolni, én diktálom a szavakat, ők írják. Többször reklamáltak már a hortobágyi tájszólásom miatt, egyszer Pepe nekem is szegezte a kérdést:

-Anya, te most viccelsz, vagy tényleg így mondod őket ??!

2012. november 25., vasárnap

Tanévkezdés 2012


Jó, tudom, lassan a félévi biziket osztják és meg még most jutottam el ide, hogy feltegyem a a szeptemberi első napos képet, de azért szeretném megőrizni az utókor számára, meg már a nagyik is nagyon várták :-)

Íme, ilyenek voltak idén az első napon az iskolában:

kicsit foghíjas művigyor :-)


(Egyenruha van, sok változatosság nincs, de a csajok mégiscsak egy évvel öregebb nagy másodikosok (P2) lettek :-) )

A Monster High őrületnek megfelelően zombis iskolatáska, tolltartó, tízórais csomag, ceruzakészlet...

Ezekkel a Monster High babákkal kapcsolatban végképp igaz az a közhely, hogy "előbb elveim voltak aztán meg gyerekeim lettek". Én még pár évvel ezelőtt is meg voltam győződve róla, hogy na én aztán ilyet az én gyerekemnek soha... Mikor talán két évvel ezelőtt karácsonykor megjelentek az első ilyen babák a boltokban, még néztük is, hogy milyen beteg az aki kitalálta, de az is aki ilyet vesz a gyerekének. 
(Aki nem tudná, ezek zombi, halottaiból feltámadt lányok, Barbi-jellegű babának álcázva, némelyiknek kék a feje az asfixiától...)
Most már azt mondom, hogy én voltam a hülye, hogy akkor nem halmoztam fel egy komolyabb készletet, akkor még akciós volt mert a kutyának se kellett, most meg aranyáron is szinte hiánycikk. Tavasszal ugyanis beindult a matrica és kártyagyűjtő őrület, csere-bere, azóta pedig gyakorlatilag mindent elárasztott ez a motívum. Természetesen a lányaimnak is ez kellett, minél több annál jobb. Most aztán akasztgathatunk mindenféle csüllöngőt a táskájukra, mert persze a másik tucatnyi kislánynak is ugyanilyen van. Akinek meg nem ugyanilyen annak hasonló. De hogy Hercegnős táskával menni már "ciki", az tény.... 

Amúgy a babák szerintem kifejezetten szép arcú, csinos lények, csak ne állna ki a csavar a nyakából vagy ne hagyná el menet közben a fél karját ami csak úgy "lájtosan" volt odafércelve az amúgy oszladozó törzséhez...

2012. november 23., péntek

A körút utolsó állomása: Carcassone

Utolsó állomásunk Carcassone volt.

Itt található Európa legnagyobb középkori vára, amit gyönyörűen felújítottak (szó szerint szebb mint új korában :-) ) 

A szálloda ablakából

Lovagkorba kívánkozó fiúgyerekes szülőknek kötelező elem :-) Van itt minden ami kell: várfalak, várvédők, lovagi torna, utcai zenészek, jobbnál jobb éttermek, mindenütt árusok, természetesen a fakardtól a lovagi páncélzatig minden kapható. 



A lovagi torna egy kb. egy órás előadás volt, igaz, franciául, így egy szót sem értettünk belőle, de azért a látvány magáért beszélt. Akik értették pedig nevettek is, úgyhogy valószínűleg vicces is lehetett... :-)






szakszerű mentés :-)


a végén autogramot is lehetett kérni a sztárlovagoktól :-)

A vár maga óriási, egy napot simán el lehet bóklászni benne. 

A története is érdekes: a legenda szerint Nagy Károly már 5 éve ostromolta eredménytelenül, végül ki akarták éheztetni a várvédőket. Ekkor Carcas úrnője az utolsó szem gabonákkal jól megette az utolsó disznót, majd a várfalról kidobták szegény párát az ostromlók közé, jó étvágyat kívánván. A császár  persze jól meglepődött és inkább feladta a küzdelmet, gondolván hogy ha ezeknek még kidobálni való élelmük is van akkor megőszül mire kiéhezteti őket. Így aztán fegyverszünetet kötöttek. 
A győzelmet kürtszóval, harangokkal jelezték a várból, innen kapta a nevét: "Carcas sonne", azaz Carcas zeng".












Cassoulet , babos-húsos ragu, a helyi specialitás. Nagyon finom :-)