A denevéres Léka vára - Lockenhaus

Eredetileg azt terveztük, hogy a Balatonig megyünk, de az éhség nagy úr. És ugyan már elszoktunk tőle hogy korán vacsorázzunk, de mivel már jártunk úgy Magyarországon, hogy este 10-kor bementünk egy étterembe és furcsán néztek ránk, hogy hát ők már zárnak, ezért nem kockáztattuk meg hogy éhen haljunk és kinéztük a legközelebbi érdekesnek tűnő helyet. A választás Léka várára esett. Ez már pont a határnál van, Kőszeggel átellenben, de még az osztrák oldalon. Ez azért lényeges,mert még tudunk Euroval fizetni. :-)

Léka vára 

Elég könnyen odataláltunk, pedig csak az orrunkat meg néhány táblát követtünk. Volt egy parkoló pont előtte, ami mindig piros pontot ér, utálom mikor már pont ott lennék csak még fél órát elvesztegetünk míg ott tudjuk hagyni a kocsit valahol. 

Bent aztán meglepetésünkre senki nem fogadott. Volt ugyan pénztár de senki nem adott jegyet, az udvar kihalt volt és az étterem is zárva. Aztán rájöttünk, hogy ide is későn érkeztünk, bár hogy még az étterem se legyen nyitva ...

a várudvar

van itt valaki??

az asztalok itt vannak, de hol a kaja??

Próbáltunk valami élő lelket találni hogy kiderítsük mi is a helyzet, de senkivel sem találkoztunk, pedig szinte az egész várat bejártuk.

Viszont érdekes volt, láttuk a lovagtermet, a denevéres kiállításokat, egy infrakamerával készült videót a denevérekről amik a vár padlásán élnek. Érződik, hogy a határnál vagyunk, minden ki volt írva magyarul is. Gyerekeknek igazi paradicsom, rengeteg érdekes ismeretterjesztő rajzzal, képpel, videoval, játékkal: sötétben bujkálhatnak mint a denevérek (ehhez szerintem normál esetben van valami idegenvezetés vagy erdei hangok vagy valami, de mivel mi senkivel nem találkoztunk az enyémek csak "szárazedzést" tartottak :-) Na nem kell őket félteni, így is élvezték. ;-)

A várról azért nagy vonalakban annyit érdemes tudni, hogy a 13. század elején épült, a nyugati határvidék első kővára volt. Mint az a történelemben lenni szokott, ez a vár is többször gazdát cserélt, a részletekre nem emlékszem, csak arra hogy a 20. század elejéig az Eszterházy család tulajdonában volt. Aztán trianonnal átkerült az osztrákokhoz, immár Burgerland részeként látogathatjuk. 1968-ban Prof. Paul Anton Keller vásárolta meg, panziónak és gyógyintézetnek alakította át. Ma a neki emléket állító alapítvány tulajdonában van, a folyamatos felújításoknak köszönhetően kiváló állapotban találhatjuk mind a várat mind a környező parkot, ami kisgyerekeseknek ideális piknikező- és játszóhely. 

Nem tudtunk mindenhová bemenni de pl. a híres lovagterembe igen, ahol a nagy kerekasztal mellett állítólag mind a mai napig a szabadkőművesek tartanak titkos gyűléseket :-)

lovagterem

(Amúgy szabadkőműves társaságok itt felénk is működnek, Zsoltinak egy betege fel is ajánlotta, hogy egyszer elviszi egy gyűlésre, állítólag ők hívhatnak meg "kíváncsiskodókat", persze csak bizonyos kereteken belül. Még nem élt a meghívással de ami késik nem múlik. :-) )

Persze hogy tovább fokozzuk az izgalmakat azt is hallottuk, hogy a kápolnában éjszaka az elhunyt barátok szellemei kísértenek. Ki-ki vérmérséklete szerint választhat  :-) A gyerekeimnek elég volt, hogy igazi denevérek is vannak. Sőt, pókok. Hosszú lábakkal. Holmi szellemektől ők nem félnek :-)

Miután gyakorlatilag bejártuk a várat anélkül, hogy egy teremtett lelket is láttunk volna (pedig már ott tartottunk, hogy egy kísértettel is beérnénk, hogy megmondja, hol lehet itt enni...) úgy döntöttünk, hogy tovább állunk, talán elcsípünk még valami éttermet Kőszegen... Ez a csajokból némi elégedetlenkedést váltott ki (tudjátok, azt az "de azt mondtátok, hogy itt eszüüüünk" fajtát), de aztán szerencsére gyorsan  beleegyeztek, mikor megtudták, hogy a következő állomás már TÉNYLEG Magyarország.