2014. szeptember 4., csütörtök

Átléptük a határt: vacsora Kőszegen


Átérve a határon egyenesen Kőszegnek vettük az irányt, hogy keressünk egy éttermet és végre megtömjük a hasunkat.

Kőszeg, főtér

Most először jártunk ebben a városban, és tény, hogy csak a főteret láttuk és ennyi alapján nem illik véleményt alkotni (és biztos járok még erre és akkor ha alkalmam adódik jobban körülnézek), de bevallom, kicsit csalódás volt. Sok szépet hallottam már Kőszegről, valamikor biztos hangulatos hely lehetett, anno még Hild-díjat is kapott a belváros felújításáért, de az pont annyi évvel ezelőtt történt mint amennyi én magam vagyok, és valljuk be, nem épp ebben az évtizedben, de még nem is ebben a században születtem. (hú, ez nagyon ijesztően hangzik...)

ha nem lenne a 18-as karikás dohánybolt, megvádolhatnátok, hogy a 60-as években készült a fotó...
Na jó, lehet hogy akkor volt utoljára felújítva. :-(



Egy szóval a kis kávézókkal és éttermekkel tarkított kedves kis főtér mellett az első mellékutcában nem mutatott jól a hulló vakolat... Mintha 50 évet estünk volna vissza az időben. :-(
Miért csak a "kirakatot" kell rendben tartani? Miért gondolják, hogy bármelyik turista aki ide téved, nem veszi észre ugyanezt? Nekem a gyerekeim is kiszúrták. Mint ahogy azt is, hogy átlépve az osztrák határt, valahogy nagyobb a gaz az árokparton, és egész Európán átjöttünk, de itt láttuk az első dülöngélő részeget az utcasarkon. :-(
És ezzel nem azt akarom mondani, hogy innen nyugatabbra nincs omladozó vakolat, ne lenne részeg ember vagy akár nyakig érő gaz. De valahogy itt mindez egyszerre, koncentráltan ért minket. És ez rosszul esett. Annyi szépség van ebben az országban, ne rontsuk el ezzel. :-(

A főtér a templommal tényleg szép:
Jézus Szíve templom



Na jó, ennyit erről. Csak a szépre emlékezem.
De ki kellett írnom magamból mert nagyon csípte a csőröm.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése